2018. április 2., hétfő

80. Könyvekről tömören 1. - 2018 január



Sziasztok!
Bocsánatot kérek az újabb hosszú kihagyásért, sajna utazás, meló és írói válság is közbeszólt...(Plusz a tavaszi fáradság megsokszorozódva a négy műszakos munkarendem miatt.) :/ Most viszont visszatértem, és bizony megunva, hogy folytonosan két-három hónappal is le vagyok maradva, egybe hoztam a januári olvasmányaimat, tömören leírva, melyik hogy tetszett. :)


Az évet a Noé kiszáll a bárkából könyvvel kezdtem, majd jött a Smaragdzöld, de ezekről már írtam korábban. :)

További januári olvasmányaim:

Agatha Christie: Halál a Níluson

Mivel tavaly elkapott az AC-láz, ezért januárban is olvastam tőle egy krimit, a Halál a Níluson-t. Nagyon tetszett, ahogy Poirot eleinte kellemes kikapcsolódása átváltott nyomozásba egy gyilkosság miatt. Kivételesen én is sejtettem a gyilkos személyét. Ebben a történetben voltak ám más részletek is, amiket be kellett gyűjteni, ugyanis sorozatgyilkos és ékszerhamisító+ tolvaj is rejtőzött a hajón, akiknek szintén ki kellett deríteni a kilétét. Ezt viszont már csak a híres nyomozó tudta kideríteni, én nem tudtam, ki miben simlis és miért...
Minden esetre nagyon tetszett a történet, egy krimire vágyónak csak ajánlani tudom. :)



Anne L. Green: Törékeny vonzerő

Kimondottan erotikus címkés könyvet ritkán veszek a kezembe, de ez a könyv mégis a polcomon landolt. Valamiért megfogott a borító, meg egy kicsit a fülszöveg is.
Nekiálltam hát az olvasásnak, és kellemeset csalódtam. Mert az egy dolog, hogy 18+, meg erotikus tartalom elég sok van benne, de valahogy mégsem kimondottan ezen volt a hangsúly. Inkább a két fél, Chloe és Adam hátteréről, arról, ahogy egyre inkább közelednek egymáshoz, ahogy lelkileg is odaadják magukat egymásnak.
Egy pici valami mégis mintha hiányzott volna...


Örkény István: Tóték

Na ez az a könyv, amit jó szívvel inkább senkinek se ajánlanék, mert annyira jujj...
Lehet, hogy Örkény mély jelentésű műnek szánta, de annyira mély lett, hogy el lehet veszni benne. Túl groteszk ez nekem, akkor már inkább megnézem a könyvből készült filmet, az "Isten hozta őrnagy úr!"-t, az legalább egy kicsikét élvezhető...
Bár gyanítom, hogy Krúdy Szindbádja még ennél is durvább. Abból csak a filmet láttam anno gimiben irodalom órán, de annyira nem tetszett, hogy az csuda!
A könyvet igazából a Molykalipszis keretein belül olvastam, Komfortzóna elhagyós feladatként. :)



J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve

No igen, gyerek- és tini éveim  nagy slágere(Az első kötetet akkor adták ki magyarul, amikor én 9 éves voltam), a Harry Potter sorozat idén újraolvasásra kerül szép lassan, főleg, hogy Helie drága rám hagyományozta a sajátját(mind a 7 kötetet), mivel neki már nem kellett, nekem meg még nem volt meg előtte(mindketten jól jártunk). :)
Mivel a filmeket is jó sokszor láttam(és szeretem), nem is baj ez az újraolvasás, mert a könyvekben(nyilván) itt-ott egészen máshogy történtek a dolgok.
Most igyekszem úgy elképzelni minden egyes szereplőt, ahogy az írónő leírta, nem a filmek szerint, így néhányan tök máshogy néznek ki a fejemben, míg mások nagyon is hasonlítanak a filmbeliekre. :D
Régebben nagyon megragadott a Piton (prof.) által készített akadály, aminél ki kellett találni, hogy melyik üvegekben van a bájital, amelyik átvisz a két tűzön. Emlékszem, még le is rajzoltam, hogy kb. hogy nézhettek ki az üvegek egymás mellett. :D


Victoria Aveyard: Vörös királynő

Egy ideje szemeztem a könyvvel, mire rászántam magam a megvételére és olvasására. Főként a havi disztópiás kihívás hajtott erre a tettre, de egyáltalán nem bántam meg, hogy megvettem. :)
Igazán érdekes maga az alaphelyzet, hogy vannak a Vörösök, akiknek a vére vörös, teljesen átlagosak (és szolgasorban élnek), és vannak az Ezüstök, akiknek fémes színű vére van...meg különleges képességeik(ők az uralkodók és nemesek, valamint a rend őrei).
Már ez nagyon tetszett, ami utána jött, az már csak fokozta az élményt. :D
Olyan fordulatok voltak a könyvben, amikre nem is számítottam, és voltak pillanatok, amiktől teljesen ledöbbentem. :)


A Vashercegnőt is olvastam, de arról kivételesen már írtam...

William Shakespeare: Hamlet

Hamlet, dán királyfi...Hát hű, nem is tudom, mit írjak róla. Szeretem Shakespeare-t, de ez a műve nekem elég szenvedős volt olvasásilag.
Régebben is hol elkezdtem, hol félbehagytam...
Most egy kihívás miatt közös olvasásban kivégeztem a könyvet, de még mindig nem lett a kedvencem.
Az elején szenvedtem az olvasással, a közepétől jól haladtam, a vége meg igazi tragédia. Mármint tragédiával végződik.
Most már egy darabig emlékezni fogok rá, miért is nem szeretném újra elolvasni. :D

 Mint látható, januárban jóban és rosszban is volt részem olvasások terén, szerencsére azért a jóból volt több. :)

Ti mit olvastatok januárban?  Jó vagy rossz könyv volt? A fentiek közül olvastátok valamelyik könyvet? Nektek hogy tetszett?

Puszi:

Tessa

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése